feszítésének

Feszítésének a magyar nyelvben a feszítés nevű főnév genitív alakja. A feszítés magában hordozza azokat a folyamatokat vagy állapotokat, amikor valamit húzó erő hatására megnyúlik vagy megfeszül. A kifejezés tehát ezen folyamat vagy annak tárgya körüli kapcsolatok leírására szolgál, például a tárgy feszítésének mértéke vagy módja ugyanis gyakran kerül megnevezésre a feszítésének formájával.

Gyakori a feszítésének kifejezése műszaki, mérnöki és építészeti szövegekben. Ilyenkor a kábelek, kötélzetek, tartószerkezetek vagy más elemek feszítéséről beszélnek. A feszítésnek alapvető módjai közé tartozik az előfeszítés és az utófeszítés, amelyeket betonépítésben és más szerkezetek tervezésében különbségeznek. A feszítésének megfelelő kezelése meghatározza a teherátvitel biztonságát és az elemek élettartamát.

Más területeken, például textiliparban vagy gyártástechnológiában a feszítésének kontrollja a gyártási folyamatok minőségének és a felületek simaságának biztosítását szolgálja. A feszítésének fogalma szorosan kapcsolódik a feszítéshez és a feszítő erőkhöz, amelyeket a szerkezetek vagy anyagok terhelésére alkalmaznak.

Nyelvtani megfigyelés: a feszítés szó a feszíteni igéből származik; az -ének végződés a birtokos genitívet jelenti. Példa: a feszítésének mértéke meghatározza a szerkezet teherbíróképességét.