felszólításokban

Felszólításokban is a kifejezés, amely a magyar nyelvészetben a felszólító módokkal kapcsolatos tartalomra, vagy a mondatokban megjelenő felszólításokra utal. A szó alapja a felszólítás, amely általában parancsot, kérést vagy figyelmeztetést fejez ki. A magyar nyelvben a felszólító mód (felszólító módú igetestek) a beszédben közvetlen iránymutatást ad, például a te formában: gyere, csináld meg; vagy a magázó, hivatalos formában: jöjjön, tegye meg.

A kifejezés a -ban/-ben toldalékos alakban egészen konkrét kontextusokra utal: olyan szövegek vagy mondatok esetében beszélhetünk arról, hogy „felszólításokban”, ha a szövegben dominálnak a felszólító mondatok, vagy ha egy adott részletben a felszólítások a fő kommunikációs eszközök. Ilyen elemzéseknél a jelző a szöveg stilisztikai jellemzőinek leírására szolgál. A jelenség vizsgálható például beszélt nyelvi korpuszokban, beszédtöredékekben vagy irodalmi művekben, ahol a hangnem határozottsága vagy agresszivitása a tömeges felszólítások arányával mérhető.

Felszólításokban gyakran tárgyalják a megfelelés, udvariasság és retorikai hatékonyság kérdéseit is. A nyelvészeti elemzésekben a „felszólításokban” kifejezés tehát nem önálló igei forma, hanem kontextuális jelölés arra, hogy egy szövegben milyen gyakran és milyen módon jelennek meg imperatív szerkezetek. Az imperatív műfaji sajátosságai közé tartozik a személyes közvetlenség, a közvetlen vonatkozás és a szerkezetek egyszerűségének lehetősége.