fehérjefehérje

A fehérjefehérje kifejezés nem része a hivatalos biokémiai terminológiának. Gyakran előfordulhat hibás gépelés vagy a szóismétlés a szövegekben, és nincs különálló tudományos fogalom a fehérjefehérje név alatt. Ha mégis találkozik vele, általában a fehérje fogalmának kiemelésére, vagy egy adott kontextusban a szóismétlésként jelenik meg.

A fehérjék a biológia egyik legfontosabb makromolekulái. Általában aminosavakból álló polipeptid láncokból épülnek fel, és sokféle feladatot látnak el. Szerkezete négy szintre osztható: primer (az amino-savak sorrendje), másodlagos (α-hélix és β-lemezek), tercier (térbeli konformáció) és kvaterner (két vagy több lánc összeillesztése). Funkcióik igen sokfélék: enzimek, szerkezeti elemek, szállítók, jelzőmolekulák és immunrendszeri komponensek közé tartoznak.

Gyakorlati értelemben előfordulhatnak a fehérje–fehérje kölcsönhatások, amelyek révén fehérjék együttműködve végzik funkcióikat. A fehérjék tanulmányozása során alkalmazott technikák közé tartozik a tömegspektrometria, SDS-PAGE, X-ray kristályográfia és nukleáris mágneses rezonancia (NMR) módszerek.

Fontos példák közé tartozik a hemoglobin a vérben az oxigén szállításáért, a kollagén a kötőszövetekben és az inzulin a vércukorszint szabályozásában. A fehérjék létfontosságúak az élő szervezetekben, és működésük zavara betegségekhez vezethet.