evidenciákat

Az evidenciákat olyan adatok, tények vagy tárgyak összességeként írhatók le, amelyek egy állítást alátámasztanak vagy megcáfolnak. A kifejezést általában jogi, tudományos, nyomozói és kutatási környezetekben használják, de a döntéshozatal számos területén fontos szerepe van. Magyar nyelvben ezeket leggyakrabban bizonyíték-ként értelmezik, a kifejezés azonban gyakran jelen van tudományos vagy technikai szövegekben is.

Fontosabb típusai közé tartoznak a tárgyi bizonyítékok (fizikai tárgyak), a dokumentumbizonyítékok (szerződések, levelezés, jegyzőkönyvek), a tanúvallomások, a szakértői vélemények és a digitális bizonyítékok (naplók, e-mailek, adathalmazok, logfájlok és metadaták). A bizonyítékok lehetnek közvetlenek vagy körülményesek, valamint a felhasználásuk a vizsgált kérdés függvényében változik.

Értékelésük során figyelembe veszik a relevanciát, megbízhatóságot, hitelességet és teljességet. Megfontolják, hogy a bizonyíték hitelesen gyűjtötték-e és változatlan állapotban megőrizték-e. A jogi eljárásokban gyakran szükség van a láncbiztonság fenntartására, hogy az evidenciák a ítélet szempontjából ellenőrizhetőek legyenek.

Etikai és jogi korlátok is vonatkoznak rájuk: személyes adatok védelme, gyűjtésre és felhasználásra vonatkozó szabályok, és a hamis vagy manipulált bizonyítékok súlyos következményekkel járhatnak. Az evidenciákról szóló elméleti és gyakorlati megközelítések részletesebben megtalálhatók jogi, kriminológiai és tudományos forrásokban.