epilepsziában

Az epilepszia krónikus idegrendszeri betegség, amelyet ismétlődő, nem provokált rohamok jellemeznek. A rohamok az agy elektromos aktivitásának átmeneti zavaraival magyarázhatók. Világszerte mintegy 50 millió embert érint, a prevalencia körülbelül 0,5–1 százalék.

Rohamok típus szerint két fő csoportra oszthatók: fókuszos (helyi) és generalizált. Fókuszos rohamok az agy egy meghatározott területéről indulhatnak, és lehetnek tudatvesztés nélküli vagy tudatzavaros formák. Generalizált rohamok az agy mindkét féltekéjére terjednek, és görcsökkel, eszméletvesztéssel vagy rövid tudatvesztéssel járhatnak.

Okok lehetnek genetikai tényezők, agyi sérülések, stroke, fertőzések vagy veleszületett rendellenességek; sok esetben az ok ismeretlen marad (idiopátiás epilepszia). A rohamok gyakoriságát befolyásolhatják életmódi tényezők, például alváshiány, stressz vagy alkoholfogyasztás.

Diagnózis: részletes anamnézis, neurológiai vizsgálat, elektroencephalogram (EEG) és képalkotó vizsgálatok, például MRI. Laborvizsgálatok segíthetnek a kiváltó okok felderítésében és a kezelés személyre szabásában.

Kezelés: elsődleges eszköz az antiepileptikus gyógyszerek (AED-k); sok beteg számára megfelelően beállított kezelés mellett rohammentesség érhető el. Ha gyógyszerre nem reagál, alternatívák közé tartozik sebészeti beavatkozás, neuromoduláció (pl. VNS vagy mély agyi stimuláció) és speciális diéták, például ketogén diéta. A biztonságos életmód és szükség esetén a vezetés korlátozása szintén fontos.

Prognózis: megfelelő kezelés mellett a rohamok gyakran kontroll alatt tarthatók, és sok ember válik rohammentessé. Mellékhatások és terhesség alatti kezelés is fontos szempont, ezért rendszeres orvosi felügyelet szükséges.

Emergency management: roham során terítsen puha felületet a fej alá, legyenek a környezet biztonságosak, és fordítsa oldalára az emberi testet. Ne próbálja meg erővel megállítani a mozgását; mérje az időt. 5 percet meghaladó roham vagy rohamok ismétlődése esetén hívjon sürgősségi ellátást.