energiakészleteket

Energiakészletek alatt olyan energiaforrások mennyiségét értjük, amelyeket a jelenlegi technológiai és gazdasági feltételek mellett ki lehet nyerni gazdaságosan. A készletek leggyakoribb osztályozása a bizonyított készletekre (proven reserves) támaszkodik: azok a mennyiségek, amelyeket a jelenlegi technikákkal és gazdasági feltételekkel valószínűleg ki lehet nyerni. Emellett léteznek olyan becslések és feltérképezések, amelyek a lehetséges vagy felderített készleteket jelölik, azaz azok, amelyeket a jövőbeli technológiák vagy árak mellett kiaknázni lehet.

Fókuszált energiaforrások szerint a készleteket gyakran különítik el a fosszilis tüzelőanyagok (olaj, földgáz, szén) között, amelyek gazdaságos kiaknázása jelentős gazdasági és geopolitikai hatásokkal jár. Nukleáris energia esetében a kiaknázás szempontjából releváns a hasadóanyag-készletek, például urán, és a fejlett reaktortechnológiák hatása a jövőbeni potenciálra. A megújuló energiaforrások esetében a készletek helyett inkább kapacitásról és potenciálról beszélünk, hiszen ezek a források technológiai fejlődés és adottságok függvényében bővíthetők.

A készletek becslése és előrejelzése folyamatosan bizonytalan, mivel a technológia, a piacok, a környezetvédelmi és szabályozási feltételek, illetve geopolitikai tényezők egyaránt módosíthatják a kiaknázás lehetőségeit. Ennek ellenére a készletek és a hozzájuk kapcsolódó mutatók, például a Reserve-to-Production arány, alapvető szerepet játszanak az energiamix tervezésében, a stratégiai tartalékok és a hosszú távú energiaügyi politikák kialakításában.