endoszómákon

Endoszómák olyan membránnal határolt sejtorganellumok, amelyek az endocitózis során képződnek, és az onnan érkező anyagok sejten belüli sorsát szabályozzák. Az endocitózis során a plazmamembránról származó anyag először korai endoszómába kerül, amely Rab5‑pozitív és viszonylag kevésbé savas. A korai endoszómából a töltet többségét késői endoszómákba vagy multivesicular body‑kba (MVB-k) továbbítják. Amikor a végleges útirány megvalósul, egy részük lizoszómába jut, ahol lebomlanak, míg más része visszajuttatható a plazmamembránra recycling endoszómák útján.

Az endoszómák savasodása és érési folyamata során különféle útvonalak alakulnak ki: a visszajuttatást főként recycled útvonalak végzik. E útvonalakat a retromer-komplex és Rab-fehérjék koordinálják. Az MVB‑kben található intralumenalis vezikulák a töltetek végleges sorsát is meghatározzák: fúzió után exoszómákként kiáramló vezikulák külső sejtfelszínre vagy más sejtek közötti kommunikációra szolgálnak.

Az endoszómák kulcsszerepet játszanak a receptorok leépítésében, a jelzés szabályozásában, az antigén prezentációban és a sejten belüli minőségellenőrzésben. Az ESCRT-komplexek segítik az ubiquitylált töltetek MVB‑kbe történő szortírozását és az exoszómák biogenezisét. Az endoszómás útvonalak zavarai összefüggésbe hozhatók neurodegeneratív betegségekkel, rákkal és fertőzésekkel.