elmulasztja

Elmulasztja a magyar ige “elmulasztani” jelen időben, harmadik személy egyes számban. Jelentése általában: valaki kimarad, nem tesz meg valamit, lemarad egy eseményről vagy kötelezettségről; lehet figyelmen kívül hagyás vagy gondatlanság eredménye. Gyakran használják olyan helyzetekben, amikor valaki határidőt, találkozót vagy lehetőséget nem vett észre vagy nem teljesített.

A szó a prefixum el- és az ige alapját alkotó mulasztani továbbfejlődéséből származik. A főnévi alak a elmulasztás, amely az esemény vagy feladat hiányát, mulasztását jelöli. A tágabb jelentéskör magában foglalja a figyelmen kívül hagyást, a hanyagságot vagy egyszerűen a nem teljesítés tényét.

Ragozás és használat. A példálózó alak a jelen idő harmadik személy egyes szám: ő elmulasztja a határidőt, ő elmulasztja a találkozót. Az ige ragozása többi személyre: én elmulasztom, te elmulasztod, mi elmulasztjuk, ti elmulasztjátok, ők elmulasztják. A múlt időben gyakori a elmulasztotta forma (ő elmulasztotta). A használat során gyakran közvetlen tárgy állhat mögötte: elmulasztja a határidőt, elmulasztja a megbeszélt találkozót.

Megfelelő mondatszerkesztésben az ige kifejezi, hogy valaki nem teljesít valamit vagy lemond egy lehetőségről, gyakran rövid vagy objektív megfigyelést közvetítve.