egységmérete

Az egységmérete a rendszerben egy egység méretét vagy a legkisebb releváns mennyiség léptékét jelenti. Kontextustól függően a felbontást, a discretizációt vagy az adatkódolást írhatja le. Nem univerzális állandó, hanem a használt egységek és szabályrendszer szerint határozzák meg.

Metrológiai értelemben az egységméret lehet például 1 centiméter egy mérőeszközön, amely a kiinduló pontot adja meg. Számítógépes modellezésben gyakori a grid spacing, azaz a rácspontok közötti távolság. A kisebb egységméret részletesebb felbontást eredményez, de nő a számítási költség és a memóriaigény; bizonyos módszerek a kisebb léptékkel stabilabbak vagy épp instabilak lehetnek, ezért figyelembe veszik a Courant–Friedrichs–Lewy feltételt.

Digitális adatoknál az egységméret lehet bitmélység (például 8 bit/szint) vagy a kép felbontása (spatial sampling). Fontos, hogy az egységméretet mindig megadják egységgel együtt; a mértékegység megváltoztatásakor az előforduló numerikus értékek is módosulnak.

Összefoglalva az egységméret a mérés, a modellezés és az adatelemzés központi referenciapontja, amely meghatározza a felbontást, a pontosságot és a költség-hatékonyság közötti kompromisszumokat.