egyensúlyok

Az egyensúlyok olyan állapotok, amelyekben ellentétes erők vagy folyamatok kiegyenlítik egymást, így hosszabb távon nincs nettó változás a rendszerben. A fogalom több területen használatos, és jelölheti a stabil vagy dinamikusan stabil állapotot, amelyet külső beavatkozás nélkül tartanak fenn, vagy amelyet belső viszonyok hoznak létre.

Fizikában az egyensúly lehet statikus, ha a ráható erők összesen nulla nettó erőt adnak, vagy dinamikus, amikor a test mozgása állandó, és az erők–mozgások viszonyai kiegyenlítettek. Például egy tárgy nyugalomban van, vagy egy rendszerben a mozgás folyamatos, de a parameteriek rögzítettek maradnak.

Kémiai értelemben az egyensúly egy reverzibilis reakció állapota, ahol az előre és visszafelé haladó reakciók sebessége egyenlő, és a reagensek illetve termékek koncentrációi idővel állandóak lesznek. Az egyensúlyt a reakció kinetikája és a környezeti feltételek határozzák meg. A Le Chatelier-elv szerint a rendszer a változtatásokra új egyensúly felé törekszik.

A közgazdaságtanban a piaci egyensúly a kereslet és a kínálat egyenlőségének pillanatát jelenti: adott árnál és mennyiségnél nincs ösztönzés a változásra. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, az ár emelkedik, ha a kínálat nagyobb, az ár csökken.

Biológiában és ökológiában az egyensúly gyakran dinamikus: a homeosztázis és a negatív visszacsatolás fenntartja a belső állapotokat, míg ökológiai rendszerekben a kölcsönhatások változásokat és visszahatásokat hoznak létre, amelyek hosszú távú stabilitáshoz vezethetnek.

Összességében az egyensúlyfogalom rugalmas: lehet statikus vagy dinamikus, és számos tudományágban más-más mechanizmusokra épül.