dezinformáció

Dezinformáció a szándékosan hamis információk terjesztése, amelynek célja a közvélemény félrevezetése vagy manipulálása. Ezek az üzenetek gyakran valótlan tényeket vagy félreértelmezett adatokat tartalmaznak, és célzott kampányok részei lehetnek. A kifejezés különbözik a misinformációtól, amelyet általában nem szándékos tévedés okoz. A dezinformáció gyakran politikai, gazdasági vagy ideológiai célokat szolgál, s különböző médiumokban terjedhet.

Szereplői közé tartoznak állami vagy félállami szervezetek, kampánycsapatok, médianyilvánosságok és online közösségek, valamint olyan felhasználók, akik hamis identitásokkal vagy korlátozott átláthatósággal járulnak hozzá a terjesztéshez. Az eszközök közé tartozik hamis vagy manipulált közlemények, képek és videók, a kontextus-hamisítás, és a félelem vagy harag kiváltására tervezett tartalmak.

Terjedésük gyakran gyors és skálázható a közösségi hálózatokon, üzenetküldő alkalmazásokban és fórumokon. Automatizált fiókok (botok) és emberi felfegyverzett profilok hozzájárulhatnak a megosztásokhoz, míg az algoritmusok előnyben részesíthetik az érzelmekre ható vagy megosztott tartalmakat.

Hatásaik közé tartozik a közbizalom romlása, a közérthető információk megkülönböztetésének nehézsége, és bizonyos helyzetekben a választások vagy közegészségügyi intézkedések hatékonyságának meggyengülése.

Ellensúlyukra szolgálnak a tényellenőrzés, forrásmegjelölés és átláthatóság fokozása; a média- és információs műveltség fejlesztése; platformok felelősségvállalása, visszajelzési mechanizmusok és együttműködés a hatóságokkal. A kutatók vizsgálják a dezinformáció mintáit és hatásait, hogy jobban megértsék és leküzdjék.