dúsítást

Dúsítás olyan folyamatot ír le, amely során egy rendszerben egy összetevő koncentrációját növelik. A kifejezés több tudományágban használatos, például élelmiszeriparban, kémiai mérnökségben, anyagtudományban és magfizikában. Általánosságban a cél egy adott komponens arányának növelése a többi összetevőhöz képest.

Élelmiszer- és élettani dúsítás: itt a tápanyagok vagy egyéb hasznos anyagok mesterséges hozzáadásáról van szó, hogy javítsák az élelmiszer táplálkozási értékét vagy kiegyenlítsék hiánybetegségeket. Gyakori példák: jód bekeverése sóba, D-vitamin a tejbe, vas az élelmiszerekbe. A dúsítást gyakran szabályozzák címkék és biztonsági előírások.

Ipari és vegyipari dúsítás: a kifejezés olyan módszerekre utal, amelyekkel egy oldatból vagy keverékből egy adott összetevő arányát növelik, például választásos szétválasztás, desztilláció, kristályosítás vagy adszorpció révén. Célja a magasabb tisztaság, a feldolgozási hatékonyság vagy a termékkinyerés.

Izotópdúsítás: különösen a magfizikában a dúsítás az adott izotóp arányának növelését jelenti, például az urán-235 arányának növelése. Módszerek közé tartozik a gázdiffúzió, centrifugálás és lézeralapú eljárások. Ezeket a tevékenységeket szigorú nemzetközi szabályozások és ellenőrzések kísérik a proliferáció és a biztonság érdekében.

Biztonság és szabályozás: a dúsítási folyamatok megkövetelhetik precíz mérnöki és minőségbiztosítási eljárásokat, megfelelő környezetvédelmi és munkahelyi előírásokat, valamint a vonatkozó jogszabályok betartását.