csontanyag

A csontanyag, vagy csontszövet, a vázrendszer mineralizált kötőszövetes formája. Biztosítja a test tartását, védelmet, mozgást és ásványi anyagok, például kalcium és foszfor tárolását.

Sejtjei közé tartoznak az osteoblastok (csontépítők), osteocyták (csontsejtek, amelyek a mátrixban helyezkednek el) és az osteoklasztok (csontfelszabadítók). Az extracelluláris mátrix főként kollagén I-es rostokból áll, amelybe hidroxiapatit kristályok telepednek, így adva a szövet keménységét. Az anyagban víz és különféle non-kollagén fehérjék is találhatók. Az ásványi rész körülbelül 60–70%-ot, az organikus mátrix körülbelül 20–30%-át, a maradék pedig víz.

A csont két fő típusa létezik: kompakt (kortikális) csont és szivacsos (trabekuláris) csont. A kompakt részen Havers-körök és lamellák találhatók, a szivacsos részt pedig trabekulák hálózata alkotja. A külső felszínt a periosteum borítja, belül pedig az endosteum húzódik.

Funkciói közé tartozik a mechanikai tartósság és védelmi szerep, a mozgás lehetővé tétele, ásványi anyagok tárolása és a belső csontvelő helye, amely vérsejtek képződését végzi. A csontosodás két fő útja létezik: intramembranous és endochondral; a csont megújulását pedig a csontsejtek koordinált aktivitása, remodeláció révén érik el.

Klinikai szempontból a csontminőség és a denzitás zavarai csontritkuláshoz és egyéb betegségekhez vezethetnek; a diagnózis gyakran DEXA-mérésen és képalkotó vizsgálatokon alapul.