bizonyítványt

A bizonyítvány egy hivatalos dokumentum, amely bizonyítja vagy igazolja tényeket, jogi jogosultságokat vagy személyes adatokat. Bizonyítványt pedig az accusative singuláris formája a bizonyítvány szónak, amelyet nyelvtanilag akkor használunk, amikor a szó közvetlen tárgyként áll egy mondatban.

A bizonyítványok célja általánosan az, hogy hitelesen igazolják egy személy vagy egy dolog állapotát, történetét vagy képességét. Kiállításukat jellemzően hatóságok, intézmények vagy szervezetek végzik el. A kiállító fél típusa határozza meg a tartalmat: személyes adatok (név, születési dátum, hely), kiállítás dátuma, az elvégzett vizsgálatok vagy jogok igazolása, és adott esetben egyes tények részletei.

Gyakori típusai közé tartozik a születési bizonyítvány, amely a születés tényét rögzíti; a házassági bizonyítvány; az erkölcsi bizonyítvány (jogosultság vagy büntetlen előélet igazolása); valamint különféle tanulmányi vagy foglalkoztatási dokumentumok, például bizonyítványok az elvégzett iskolai tárgyakról vagy a szakmai képesítésekről. A kiállítás gyakorlata lehet papíralapú vagy elektronikus formájú, és gyakran szükséges eljárási díj vagy azonosítás mellé.

Nyelvi megjegyzésként a bizonyítvány szó eredete a bizonyítani igéből származik; a bizonyítványt a mondatban az accusative formája, azaz bizonyítványt, használjuk, amikor a szó közvetlen tárgyként áll. A hétköznapi nyelvben a különböző típusú bizonyítványok megnevezése és használata részben egymás mellett létezik, de jogilag és közigazgatásilag elkülönülő kategóriákat képeznek.