bizonylatot

Bizonylatot a pénzügyi események igazolására szolgáló dokumentumnak nevezik, amely a könyvelés szempontjából bizonyítékot nyújt a tranzakcióról. A bizonylatokkal rögzítik például az értékesítéseket, vásárlásokat, szolgáltatások végzését vagy a fizetéseket, és ezek az adatok alapvetőek a beszámolók és adózási kötelezettségek teljesítéséhez.

A leggyakoribb típusok közé tartozik a számla (invoice) és a nyugta (receipt), de ide sorolhatók banki bizonylatok, költséghelyekhez kapcsolódó vagy kiadott stb. igazolások, valamint egyéb tételes dokumentumok. Minden bizonylat tartalmazhatja a kiállító és a kedvezményezett adatait, a tranzakció dátumát, a tételes elszámolást (mennyiség, egységár), az összegzett összegeket, valamint a nemzetközi és helyi adózási vonatkozásokat (például ÁFA).

A bizonylatok formai követelményei között szerepel a sorszám (egyedi azonosító), a kiállítás dátuma, a partner adatai, a tételes költséglista, az adókulcsok és az összegzés. Magyarországon a bizonylatokat általában úgy kezelik, hogy a későbbi ellenőrzések és könyvelés szempontjából teljesrendszerű nyomvonalat biztosítsanak.

Az elektronikus formák terjedése lehetővé tette, hogy a bizonylatokat digitálisan készítsék és tárolják, például elektronikus számlaként vagy számlafájlként, miközben megőrzési kötelezettségük továbbra is fennáll. A bizonylatok kiemelt szerepet töltenek be a könyvelés, az adóbevallások és az auditok során.