biofortifikáció

Biofortifikáció olyan élelmezés-tudományi megközelítés, amelynek célja a növények által termelt élelmiszerek mikrotápanyagtartalmának és/vagy biohasznosíthatóságának növelése. Ezzel a stratégia célja, hogy a hétköznapi fogyasztáson keresztül csökkentse a mikrotápanyag-hiányokat, különösen a gyerekeknél és a várandós nők körében.

Három fő útja létezik. Az agronómiai módszerek között szerepel a talaj- és trágyázási gyakorlatok optimalizálása, az öntözés és más kultúrnövény-kezelési eljárások módosítása. A hagyományos növénynemesítés a kiválasztás és keresztezés révén növeli a szemekben található tápanyagokat. A genetikai megközelítések közé tartozik a transzgénikus módosítás és a génszerkesztéses technikák (például CRISPR) alkalmazása olyan növényfajták létrehozására, amelyek magasabb mikrotápanyag-értékeket hordoznak.

Példák közé tartozik a Golden Rice, amely endoszpermis béta-karotint termel, ezáltal provitamin A forrássá válik; de fejlesztés alatt állnak vas- vagy cinkban gazdag változatok számos tápláléktermő növényben, például a gabonafélékben és a hüvelyesekben. Emellett a narancssárga belső húsú édesburgonya is gyakran említett példája a biofortifikációnak.

Előnyök közé sorolható a hosszú távú, költséghatékony kalóriaszintű beavatkozások lehetősége, különösen olyan környezetekben, ahol a feldolgozás nélküli, helyben termesztett élelmiszerek dominálnak. Kihívásokként jelentkezik a szabályozási és közérdekű elfogadottság, a biohasznosulás és az anti-nutriensek hatásainak figyelembe vétele, valamint a projektmentési és fenntarthatósági kérdések. Biofortifikáció a táplálkozási stratégiák része, a legjobb eredmények érdekében gyakran vegyes megközelítést alkalmaznak a táplálékbiztonság, a mezőgazdaság és a közegészségügy területén.