billentyzetek

A billentyűzetek beviteli perifériák, amelyeket számítógépek, táblagépek és más eszközök használnak szövegbevitelre és parancsok kiadására. A legtöbb modern billentyűzet USB-n vagy Bluetoothon keresztül csatlakozik, és különféle formában, méretben és felépítésben érhető el. Lenyomott billentyűk jelei a számítógép által értelmezett karakter- vagy parancskódokká alakulnak.

Történetük a írógépek koráig nyúlik vissza. A 19. században kifejlesztett írógépekből fejlődtek ki a számítógépes billentyűzetek. Az IBM PC-k és az első személyi számítógépek megjelenésével a billentyűzet kulcsfontosságú perifériává vált, és a QWERTY elrendezés vált a nemzetközi standardmá. A karakterkódolás, például az ASCII, a billentyűk és a parancsok jeleinek kódolását tette lehetővé.

Felépítésben a billentyűzetek lehetnek mechanikus vagy membrán alapúak. Mechanikus billentyűk különféle kapcsolókkal érhetők el, például lineáris, tapintható vagy kattogó típusúakkal. Membrán alapú billentyűzetek pedig gumikorongos vagy réteg-alapú mechanizmusokra támaszkodnak. Sok modell hot-swappable kapcsolókkal rendelkezik, és testre szabható háttérvilágítást kínál. A kulcskiosztás és a sapkák anyaga (ABS vagy PBT) is befolyásolja az érzetet és a tartósságot.

Elrendezés és kiosztás tekintetében világszerte a QWERTY terjedt el, de létezik ANSI és ISO változat, valamint nyelvi kiosztások. A magyar billentyűzeten az ékezetes karakterek és különleges írásjelek elrendezése biztosítja a gyors írhatóságot.

Jelenlegi trendek közé tartozik a vezeték nélküli működés (Bluetooth vagy USB-C), az ergonómiai tervezés, a megosztott vagy hibrid formák, valamint a játékbillentyűzetek makrógombjaival és testreszabható háttérvilágításával. A billentyűzetek továbbra is alapvető eszközök a személyi számítógépes környezetben és a mobil eszközökön történő bevitelben.