beporzásában

Beporzás, vagy pollináció, a virágos növények szaporodásának alapvető lépése. Ebben a folyamatban a pollen a virág hím részeiről a női részre jut, ezzel lehetővé téve a megtermékenyítést és a magképződést. A beporzás lehet önbeporzás (önmegporzás) vagy keresztező beporzás (outcross), amely gyakran növeli a faj genetikai változatosságát.

Az beporzás két fő módja: biotikus és abiotiikus. Biotikus beporzásnál élő szervezetek – például rovarok (méhek, lepkék), madarak vagy denevérek – közvetítik a pollen átadását. Abiotiikus beporításnál pedig általában a szél végzi a pollen szállítását; vízzel is előfordulhat néha.

A pollen megérkezése után a megtermékenyítés a női és a hím sejt kölcsönhatásából adódik, amely magképzéshez és a termés kialakulásához vezet. A keresztező beporzás különösen fontos a genetikai sokféleség megőrzéséhez és a termesztésben a rezilienciához.

Ökológiai és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. A beporzás nélkülözhetetlen a legtöbb kultúrnövény megterméséhez és a biológiai sokféleség fenntartásához. Ugyanakkor a rovarpopulációk csökkenése, élőhelyvesztés és növényvédő szer használata veszélyezteti a pollinációt, ezért fontos a pollinátorok védelme és a rovarbarát gazdálkodási gyakorlatok terjesztése.