beporzás

Beporzás a növények szaporodásának folyamata, amely során a virágporszemecskék (pollen) eljutnak a porzóról a termő fogadó részére, lehetővé téve a megporzás és a megtermékenyítés bekövetkezését. A folyamat lehet önbeporzás (autogámia) vagy keresztezőbeporzás (allogámia), és alapvetően két nagy csoportba sorolható: biotikus (állati) és abiotikus (például szél- vagy vízbeporzás).

Állati beporzók közé tartoznak rovarok (méhek, lepkék, legyek, bogarak), madarak (például kolibrik) és denevérek. Sok növény morfológiája és virágzási ideje ko-evolúciósan alkalmazkodott a konkrét beporzó csoportokhoz, például élénk színek, illatok vagy táplálékjutalom (nektár). Szél- és vízbeporzás jellemző olyan növényekre, amelyek nagy mennyiségű pollent termelnek vagy vízi élőhelyen élnek.

A beporzás alapvető szerepet játszik az ökoszisztémák működésében és az élelmiszertermelésben, mivel a termésképzés és a genetikai sokféleség nagy részét támasztja alá. A beporzó populációk visszaesése – élőhelyfelszámolás, peszticidek, betegségek, klímaváltozás miatt – globális aggodalomra ad okot. Védelmi intézkedések közé tartozik a vadvirágos élőhelyek megőrzése, integrált növényvédelem, fenntartható gazdálkodási gyakorlatok és a vad vagy házi beporzók támogatása.