basszusdob

A basszusdob, magyarul basszusdob, az ütőhangszerek közé tartozó, legnagyobb méretű dob a dobkészletben. Alacsony hangja adja a ritmika alapját és a tempó stabilizálását. Gyakran a dobkészlet központi eleme, de koncert- és iskolai zenében önállóan is használják.

Felépítésében általában egy henger alakú test, amelyet két fej fed: a batter head (ütőfelület) és a rezonáns fej. A batter headet a lábpedálon működtetett ütő érinti, így a hang a dob felső felületének rezgéséből származik. A rezonáns fej a dob belsejében rezonál, és gyakran tompítva vagy hangtompítva van, hogy legyen kontrolláltabb a hangzás.

Játék és használatában a pedál segítségével működő ütő üti a batter headet, miközben a dobkészlet többi része adja a hangszínt. A basszusdob alapvető szerepe a ritmus és az ütem meghatározása, különböző zenei műfajokban: rock, pop, jazz, funk, metal, classical és filmzene. A hangzást a fej vastagsága, a húzások és a tompítás révén lehet formálni.

Történetileg a basszusdunk a katonai dobokból fejlődött ki, és a modern dobkészletek részévé vált a 20. században, különösen a rock és a pop terjedésével. A megnevezés és a használat széles körben elterjedt világszerte; a hangszer többféle méretben és kialakításban érhető el.

Méretek és variációk tekintetében a méretek széles skálán mozognak; a dobtest átmérője és a mélység meghatározza a hang mélyét és hangzását. Különböző anyagokból készülhet, és gyakran alkalmaznak tompítódit vagy anyagokat a hangzási karakter tompítására és irányítására.