bakteriológiai

Bakteriológia, a mikrobiológia ága, a baktériumok szerkezeti és élettani jellemzőivel, taxonómiájával, genetikai alapjaival és szerepükkel a környezetben, az egészségben és az iparban foglalkozik. Vizsgálja a baktériumok kölcsönhatásait gazdával, az inváziós betegségek okait és a baktériumok alkalmazásait technikai és ipari területeken.

Az osztályozás és morfológia alapjai: baktériumok lehetnek gömbölyűek (cocci), pálcikák (bacilli) vagy spirál alakúak (spirilli). A Gram-festés alapján Gram-pozitív és Gram-negatív csoportokra oszthatók. Fiziológiájuk és anyagcseréjük változatos, életközösségekben élnek a talajban, vízben, élelmiszerekben és a gazdaszervezet felszínén. Genetikai vizsgálatokkal és genomikai módszerekkel a taxonómia finomodott.

Fő kutatási és diagnosztikai módszerek közé tartoznak a kulturális technikák és aseptikus megfigyelés, a Gram-festés, biokémiai és immunológiai tesztek, valamint a molekuláris megközelítések (PCR, szekvenálás) és a MALDI-TOF tömegspektrometria. Környezet- és egészségügyi alkalmazásokban gyakran kombinálják a kultúra-alapú és molekuláris detektálást.

Alkalmazások: klinikai bakteriológia a kórokozók azonosítására és az antimikrobiális érzékenység vizsgálatára; élelmiszer-bakteriológia a biztonság és minőség biztosítására; ipari mikrobiológia enzimkészítmények és anyagcsere-termékek gyártása; környezet- és közegészségügyi bakteriológia például víz- és talajvizsgálat, bioremediáció.

Történelem és biosafety: A bakteriológia történetét Antonie van Leeuwenhoek megfigyelései, Louis Pasteur és Robert Koch alakjai, a Koch-féle posztulátum és a baktériumokra épülő terápiák megértése formálta. A laboratóriumi munka során kiemelt a biosafety és az etikai megfontolások betartása; a munkát megfelelő védőintézkedésekkel és rendeletekkel kell végezni, BSL-1–BSL-4 kategóriákban.