arteriolákat

Az arteriolák a vérkeringés kisereinek egy típusa, amelyek a nagyobb artériáktól a kapilláris hálózat felé vezetnek. Átmérőjük általában néhány tized millimétertől néhány száz mikrométerig terjed, faluk vastagsága és a bennük található simaizom-sejtek lehetővé teszik a véráramlás gyors és helyi szabályozását. Fő feladatuk a helyi véráramlás szabályozása: a kapillárisokba érkező vér mennyiségét és ezáltal a szövetek perfúzióját, valamint a perifériás keringési ellenállást befolyásolják.

Anatómiailag az arteriolákat a tunica intima (endothelium), a tunica media (simaizom-sejtek) és a tunica adventitia alkotja. A tunica media összehúzódásával vagy elernyedésével az ér átmérője gyorsan módosítható, ami közvetlenül alakítja a véráramlást. A legkisebb arteriolákon precapilláris sphincterek találhatók, amelyek a kapilláris hálózatba jutó vért közvetlenül szabályozzák.

A szabályozásban központi szerepe van a neurohumorális és a helyi tényezők összjátékának. Szimpatikus ingerlés hatására gyakran vasoconstrikció lép fel; a helyi tényezők közül a nitrogén-monoxid (NO) vasodilatációt okozhat, míg az endothelin vasoconstrikciót idéz elő. A myogén válasz a fal megnyúlására adott autonóm reakció.

Klinikai jelentőségük van a mikrokeringés betegségeiben: hipertónia és cukorbetegség esetén gyakori a fal megvastagodása, arteriolosclerosis alakul ki (hyaline vagy hyperplasticus forma). Ezek a változások növelik a keringési ellenállást és a szövetek károsodásának kockázatát.

Összegzésként az arteriolák alapvető szerepet játszanak a mikrokeringés szabályozásában, közvetlenül befolyásolják a szövetek vérellátását és a keringési ellenállást.