anyagösszetételét

Az anyagösszetétel olyan fogalom, amely egy anyagban található elemek és vegyületek típusát, valamint ezek arányait írja le. Megkülönböztethető a kémiai összetétel (a komponensek fajai és mennyisége) és a fázisösszetétel (a jelenlévő fázisok aránya). Az arányok lehetnek tömeg- vagy atomtömegarányok, gyakran pedig tömeg%-ban adják meg. Az összetétel befolyásolja az anyag tulajdonságait és feldolgozhatóságát.

Megállapításához különböző analitikai módszereket alkalmaznak: kémiai analízist, spektroszkópiát (például XRF, ICP-OES, ICP-MS), XRD-t a fázisok azonosítására, és EDS/EDX-t a helyi összetétel feltárására. Tömegméréses technikák, mint a TGA, vizsgálják a stabilitást és a szennyeződéseket. Ezen módszerek kombinációja ad elegendő információt az anyag összetételéről és a benne zajló folyamatokról.

Az összetétel fontos szerepet játszik a tulajdonságok kialakításában: a mechanikai viselkedés, korrózióállóság, hő- és kapcsolódó tulajdonságok mind függnek tőle. Emellett alapvető a minőségbiztosításban, a tervezésben és a szabványok betartásában.

Példák: acéloknál a szén és ötvözőelemek aránya határozza meg a keménységet és az ötvöző tulajdonságokat; műanyagoknál a monomerek és adalékok aránya befolyásolja a rugalmasságot és a hőállóságot; kerámiákban az SiO2, Al2O3 és más komponensek aránya a hő- és kémiai ellenállást befolyásolja.