ammóniát

Ammónia, kémiai képlete NH3, egy színtelen gáz, amely jellegzetes, hógó szagú. Szobahőmérsékleten könnyen párolog, és vízben nagyon jól oldódik. Amennyiben ammóniát vízben oldunk fel, ammónium-hidroxidot (NH4OH) kapunk, amely gyengén bázikus oldat.

Fizikai és kémiai tulajdonságai közé tartozik, hogy jól oldódik vízben, kevésbé oldódik éterekben, és lúgos kémhatású oldatot képez. Égésnél szokatlanul nem maró anyag, de magas koncentrációban belélegzése irritáló és toxikus lehet. Szilárd vagy folyékony állapotban is előfordul, például ammónium-vegyületek formájában.

Előállítása és erőforrásai: az ipari ammónia főleg a Haber–Bosch folyamat során keletkezik, amely nitrogént és hidrogént a vas-katalizátor segítségével, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten alakít át ammóniává: N2 + 3 H2 → 2 NH3. A hidrogént általában földgázból vagy más foszló forrásból nyerik. A nyers ammóniát tárolják, szállítják és továbbfeldolgozzák különböző vegyületekké.

Felhasználása: a mezőgazdaságban legfontosabb input, mivel az ammónium- és nitrogénvegyületek (például ammónium-nitrát, karbamid) alapvető műtrágyák. Emellett hűtőközegként (R-717), tisztító- és oldószer-küszöbökkel bíró ipari alapanyag, illetve nitrilek és más vegyületek gyártásának kiindulási anyaga.

Biztonság és környezet: irritáló és erősen korrozív hatású gáz, belélegzése szem-, orr- és légzőrendszeri károsodást okozhat. Szélsőséges koncentrációkban halálos lehet. Szilárd és folyékony ammónia is savanyodó hatású, és könnyen reagál savakkal ammónium-sókat képezve. Környezetben túladagolva a vízi élővilágra mérgező lehet, főleg eutrofizációt okozva. Készletekben nyomás alatti tartályokban tárolják, megfelelő szellőzéssel és óvintézkedésekkel.