alapkutatásra

Alapkutatás, vagy alapkutatásra utalva a kifejezés a tudományos kutatás olyan formájára vonatkozik, amely a tudás bővítésére irányul, gyakorlati haszonnal közvetlenül nem feltétlenül járva. A "alapkutatásra" szó szerkezetet gyakran használják politika- és finanszírozási szövegekben annak megjelölésére, hogy bizonyos források vagy programok alapkutatást támogatnak.

A alapkutatás ellentéte az alkalmazott kutatás és a fejlesztés (R&D) széttagolásának következetessége szerint. Célja olyan tényezők feltárása, amelyek még nem ismert összefüggéseket, elméleteket vagy módszereket mutatnak be. Gyakran elméleti vagy alapvető kérdéseket vizsgál, mint például a természet alapvető jelenségei, a rendszerhibák megértése vagy a tudományos fogalmak megalapozása.

Jellemzői közé tartozik a kíváncsiságvezérelt megközelítés, a hosszú távú időkeret és a nyílt tudásmegosztás. Gyakran folynak egyetemi intézményekben vagy közérdekű kutatóintézetekben, és eredményeiket jellemzően tudományos közösségen belül vagy nyílt publikációk formájában hozzák nyilvánosságra. A finanszírozás főként közösségi forrásból származik, és értékelésekor a publikációk minősége, a tudományos hatás vagy a képzett kutatók száma is fontos lehet, nem kizárólag rövid távú gazdasági megtérülés alapján.

Fontossága elvi és gyakorlati szinten is kiemelkedő: a mélyebb megértés és a koncepcionális alapok képezik az alkalmazott kutatások és technológiai fejlődés kiindulópontját, miközben hozzájárul a tudományos képzéshez és a hasadékok csökkentéséhez a tudományos közösségben. Etikai és nyílt tudományos szempontokat is figyelembe vesz, például nyílt hozzáférés és felelős adatkezelés elveit.