agglutináció
Az agglutináció (magyarul agglutináció) a nyelvi morfológia egyik típusa, amelyben a szavakat lineáris morféma-sorozatból állítják össze, és minden morféma egyetlen grammatikai jelentést hordoz. A gyökérhez kötődő toldalékok adják meg például a számot, az esetet, a módot, a személyt vagy az igeidőt. Az ilyen nyelvekben a morfémák viszonylag jól elválasztottak egymástól, és a határaik jól felismerhetők a szó belsejében.
A jellemzők közé tartozik, hogy a morfémák általában állandó alakúak, és a sorban egymás után következnek, mindegyik
Nyelvek, amelyeket gyakran agglutinatívnak sorolnak be, például török, finn, magyar, baszk és grúz. Példák a morfológiai
- törökül: evlerimizden – ev (ház) + ler (többes) + iz (miénk) + den (ból/ból) = «a mi házainkból» vagyis «from our
- finnül: talossani – talo (ház) + ssa (ban/ben) + ni (en) = „az én házamban” vagyis „in my house.”
- magyarul: házainkban – ház (ház) + aink (a mi) + ban (ban) = „in our houses.”
Ez a rendszer a nyelvi typológia fontos részét képezi, összehasonlítva a fusional és izoláló nyelvekkel, ahol