adverbializáció

Adverbializáció a nyelvészeti kifejezés arra a folyamatra, amely során egy szó vagy szókapcsolat adverbialis módosítóvá válik. Az így keletkező adverbiális kifejezések a cselekvés módjára, idejére, helyére, fokára vagy gyakoriságára utalnak. A folyamat a magyar nyelvben produktív, és különböző szófajtákon vagy mondatrészeken egyaránt működhet.

Módjai közé tartozik a származtatásos adverbiálizáció: gyakran az etimológia szerint az igei vagy melléknévi alapból adverbot képeznek sorszerűen toldalékokkal, például melléknevekből. A leggyakoribb adverbiális toldalékok közé tartoznak a -an/-en/-ön/-on és a -ul/-ül típusú képzések; például a gyorsból gyorsan (mód), a szép-ből szépen (mód) adverbialis alak keletkezik. Bizonyos szavaknál megtartott vagy történeti átalakuláson alapuló formák is előfordulhatnak.

Perifrastikus adverbiálizáció is létezik: adverbiális kifejezések, mint így, úgy vagy olyan módon, amelyek a mondatban adverbiális szerepet töltenek be, és együtt jutalmazzák vagy módosítják a cselekvést vagy a jelző kifejezését.

Szintaktikai szerepe: az adverbiálizált formák tipikusan határozói módosítóként funkcionálnak, és a ige, a melléknév vagy akár a teljes alárendelő mondat módosítását teszik lehetővé. Ez a processzus a magyar nyelvtanban alapvető eszköz a finomításra és a stilisztikai variációra.

Történeti/kontaktus: a fogalmat elsősorban magyar nyelvészeti irodalom használja; más nyelvekben hasonló jelenségek léteznek, például angolban az -ly képzés vagy perifrasiák útján történő adverbiálizációk formájában.