adatbázisindexelésben

Adatbázis-indexelés egy olyan folyamat, amely javítja az adatbázis-lekérdezések sebességét. Az indexek lényegében speciális adatstruktúrák, amelyek megadják az adatok helyét egy táblában, hasonlóan a könyv végén található indexhez, amely lehetővé teszi a tartalom gyors megtalálását. Amikor egy lekérdezés fut, az adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) használhatja az indexet a keresett adatok gyorsabb azonosításához, ahelyett, hogy a teljes táblát át kellene vizsgálnia.

Az indexek létrehozása a táblák oszlopain történik. A leggyakrabban használt indexelési struktúrák közé tartoznak a B-fák és a hash-táblák. A B-fák hatékonyak a tartományi lekérdezésekhez, ahol egy adott érték tartományba eső rekordokat keresünk. A hash-táblák pedig kiválóan alkalmasak pontos egyezések keresésére.

Bár az indexelés jelentősen gyorsíthatja az olvasási műveleteket, bizonyos esetekben lassíthatja az írási műveleteket (beszúrások, frissítések, törlések), mivel minden módosításkor az indexet is frissíteni kell. Ezért fontos az indexek gondos kiválasztása és kezelése. Az adatbázis-tervezőknek mérlegelniük kell az indexelés előnyeit és hátrányait az adott alkalmazás igényei alapján. A nem használt vagy túlzott számú index csak felesleges tárolási helyet foglal és lassítja a rendszer teljesítményét.