Vízgyjtterületek

Vízgyűjtőterületek alatt a földterület azon részét értjük, amelyen a csapadék és a felszíni vízfolyások összegyűlnek, és egy közös kijárathoz vezetnek, például egy folyóhoz vagy tóhoz. A határt a vízválasztó vonal jelöli, amely elválasztja az egymással szomszédos vízgyűjtőterületeket. A terület magába foglalja a felszíni vizeket, a talajvízrétegeket és a kapcsolódó ökoszisztémákat, és alapvető szerepe van a víz körforgásában, a vízgazdálkodásban és a természeti erőforrások fenntartható használatában.

A vízgyűjtőterületek hierarchiája általában makro-, közép- és mikro-bázisokra bontható. A főfolyó és mellékfolyói összefüggő vízrendszert alkotnak, amelyet a domborzat, a talaj adottságai, a klíma és a földhasználat alakítanak. A csapadékból és a talajból származó víz egy része párolog, egy rész pedig a felszínen vagy a talajban mozogva gyűlik össze, végül a folyóba érkezik. A vízgyűjtőterület víz-egyensúlya a beérkező csapadék és a kilépő víz, a párolgás és a talajvíz-töltés összevetéséből adódik.

Fontossága a vízellátás tervezésében, mezőgazdaságban, vízvédelmi és ökológiai felhasználásban rejlik. A terület nagysága, átlagos csapadéka, a lefolyás dinamikája és a rendelkezésre álló hozam mind alapvető adatok a gazdálkodási döntésekhez és a kockázatkezeléshez. A vízgyűjtőterületek meghatározását GIS és digitális domborzatmodellek (DEM) segítik, és gyakran szükség van nemzetközi vagy regionalis együttműködésre, különösen nagy, országokat átívelő rendszerek esetében.