Tájékozódásnak

Tájékozódásnak, a tájékozódás kifejezés díszesebb, ragozott alakja, a tájékozódás szó részesetét jelöli, amelyet a mondatban általában célnak vagy részes félnek szoktak megadni. A tájékozódás maga az a folyamat vagy képesség, amely során egy személy vagy csoport meghatározza helyzetét a környezetében és megtervezi a kívánt útvonalat.

A tájékozódás értelmezése több tudományterületben is megjelenik. Földrajzi értelemben a helyzet meghatározása és a célba vezető út kiválasztása a térbeli viszonyok értelmezésén alapul. Kognitív értelemben pedig a belső térkép, a helyzet-tudat és a várt út felépítése számít. A tájékozódáshoz különféle külső és belső jelzések szolgálnak: természeti referenciák (a Nap, a Csillagok, tájjellegzetes hegyláncok), tereptárgyak, útvonalak, térképek, iránytűk és modern navigációs eszközök (GPS‑alapú alkalmazások).

Gyakorlati alkalmazásai szélesek: mindennapi közlekedés és közösségi térben való mozgás, túrázás és sport (például tájékozódási futás vagy sírálás), sorkatonai és védelmi feladatok, illetve oktatás és kutatás a térbeli készségek fejlesztése terén. Kihívásai közé tartozik a torlódásokban vagy "városi sziklákban" való pontos tájékozódás, a csalódás vagy zavartság (tájékozódási zavar) és az életkorral vagy bizonyos neurológiai állapotokkal járó teljesítménycsökkenés.

A magyar nyelvben a tájékozódásnak mint fogalomnak és annak ragozott alakjának használata szorosan összefügg a mondatszerkezettel: a tájékozódásnak kifejezi a részes vagy célt, miközben a tájékozódás maga a képességre utal.