Tudományelmélet

Tudományelmélet, vagyis a tudományok jellegét és működését vizsgáló diszciplína, a tudományos ismeret keletkezésének elvi hátterét kutatja. Célja megérteni, hogyan jut el a megfigyelésekből hipotézisek, elméletek és törvények felépítéséhez, hogyan igazolódnak ezek az állítások, és milyen feltételek mellett tekinthetők érvényesnek. A tárgykör magában foglalja a megfigyelés és elmélet viszonyának elemzését, a hipotézisek és modellek szerepét, a bizonyítási és bizonyíték-folyamatokat, valamint a tudományos közösség és a paradigma–forma kapcsolatait.

Fontos kérdések közé tartozik a demarkáció problémája (mi számít tudományos megközelítésnek), a tudományos módszerek sokfélesége és az elméletek értékelésének kritériumai. A fő irányzatok közé tartozik a logikai-pozitivizmusból kiinduló és a falsifikációt hangsúlyozó nézetek, a Kuhn paradigmaváltásai és paradigmaváltás elméletei, a Lakatos-féle kutatási programok, valamint a modern realizmus- vagy anti-realizmus viták, továbbá a modellek és valószínűségi bizonyítékok szerepe.

A tudományelmélet releváns mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok vizsgálatában, mivel segít megérteni a tudományos fogalmak, elméletek és bizonyítások strukturáját, és hozzájárul az ismeretelméleti és metodológiai reflexióhoz, amely befolyásolja a kutatási gyakorlatot és a tudományos közbeszédet.