Tregsejtek

Tregsejtek, vagy regulatory T cells, a CD4+ T-sejtek egy specializált alcsoportja, amely az immunválaszt szabályozza, ezáltal fenntartja a saját toleranciát és megelőzi az autoimmun kórképeket. Jellemző rájuk a FOXP3 transzkriptációs faktor kifejeződése, valamint magas CD25 (IL-2 receptor α) és alacsony CD127 (IL-7 receptor α) szintek. Néhány Treg természetes thymusból származó (nTreg), míg mások perifériásan indukálódnak (iTreg) tolerogén környezetben a konvencionális T-sejtekből.

Működésük mechanizmusa magában foglalja a sejtek közötti kontaktusfüggő gátlást (például CTLA-4 interakció a CD80/CD86‑rel antigénprezentáló sejtek felületén), inhibitó citokinek termelését (TGF-β, IL-10, IL-35), metabolikus gátlást (IL-2 fogyasztása a magas CD25 révén; adenoszin képződése a CD39/CD73 útján), valamint granzyme B‑t közvetítő citotoxikus hatást; emellett a dendritikus sejtek működését is modulálják.

Fejlődés és stabilitás: a Treg-fejlődés a thymusban zajlik, és a FOXP3 szükséges a fejlődéshez és a működéshez. A stabilitást befolyásolhatja a gyulladásos környezet és az epigenetikai tényezők, például a TSDR demetilációja. Perifériás indukció TGF-β és retinsav hatására történik; a plaszticitás bizonyos körülmények között fennállhat.

Klinikai relevancia: Treghiány vagy funkcionális zavar autoimmun betegségekhez kapcsolódik. A rákban a Tregek gátolhatják a tumorsejtek elleni immunválaszt; fertőzésekben és átültetésekben is szerepük van. Kísérleti terápiák célja a Treg-ek számának vagy funkciójának növelése (például alacsony dózisú IL-2 a Treg-ek bővítésére vagy ex vivo expandált Treg-ek adoptív átültetése). A stabilitás és a specifitás kihívást jelent, ezért a jelölők és a sejttípusok gazdag ismerete fontos a terápiák fejlesztésében.