Transzferár

Transzferár vagy transfer pricing a kapcsolt vállalatok közötti tranzakciók árszabályozását jelenti. Olyan árak és díjak meghatározását foglalja magába, amelyeket egymással üzletelő, egy multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó jogi személyek írnak alá, legyen szó termékek értékesítéséről, szolgáltatásokról, immateriális jogokról vagy finanszírozási ügyletekről. A cél a nyereség és az adóztatás helyének igazságos és gazdasági tényezőkön alapuló megosztása.

Az arm's length principle, azaz a piaci árszabály elve szerint a kapcsolt felek közötti díjazásnak olyan árszintet kell tükröznie, amit független vállalkozások is elvárnának hasonló tranzakcióknál. Ezen elv alapján lehet kiválasztani és alkalmazni a megfelel módszertanokat.

Módszertanilag a leggyakoribb megközelítések közé tartoznak a hasonlítható ellenőrizhető ár módszere (CUP), a viszonteladási ár módszer, a költség-plusz módszer, a tranzakciós nettó margó módszer, a profitmegosztási módszer és ezek kombinációi. A kiválasztott módszernek tükröznie kell a csoportban végzett funkciókat, használt eszközöket és kockázatokat.

A megfeleléshez gyakran szükséges transzferár-dokumentáció: helyi fájl, vezető fájl és bizonyos körülmények között országos jelentés (országonkénti CBCR). A dokumentáció segíti a hatóságokat az árképzés megítélésében; hiánya adóügyi kockázatokat, kiigazításokat és büntetéseket vonhat maga után, sőt, dupla adóztatást is okozhat.

A transzferárak nemzetközi keretei között jellemző a OECD iránymutatásai és a BEPS-projektek, amelyek előírják a nemzetközi együttműködés és a megfelelő dokumentáció fontosságát.