Tirozinrakinázok

Tirozinrakinázok olyan enzimek, amelyek tirozin L-formája és D-formája közötti racemizálást végzik, azaz katalizálják az enantiomerek kölcsönös átalakulását. Ennek révén a sejtek képesek tirozin különböző enantiomerjeit felhasználni, amikor szükség van rá. Bizonyos baktériumokban, néhány archaebaktériumban és néhány gombában azonosították őket; az emberi és állati szervezetekben ezek az enzimek ritkán találhatók.

Funkciójukat tekintve előfordulhat, hogy D-tyrosin beépítését vagy előállítását szolgálják sejtfal- vagy külső felszíni molekulákban, például olyan összetevőkben, amelyek befolyásolják a sejtfal szerkezetét vagy kölcsönhatását a környezetével. A D-tyrosin gyakran része lehet speciális sejtfalszerkezeteknek, és ezt az útvonalat a baktériumok adaptációihoz és túléléséhez kapcsolhatják.

Mechanizmus és szerkezet terén a legtöbb tirozinrakináz PLP-közvetített aminosav-racemáz. A katalitikus reakció két lépésben zajlik: a PLP-kötött enzim abstrakcióval eltávolítja a protont, majd visszaadja azt, így alakul ki a másik enantiomer. Az enzimek gyakran dimer vagy tetramer formában működnek, és aktivitásukat a környezeti tényezők és a szubsztrátok határozzák meg.

A kutatás jelentősége közé tartozik, hogy a baktériumok D-aminosav-termelésének megértése új antibiotikus célpontokat vethet fel, és a D-tyrosin előállítása biotechnológiai alkalmazásokban is hasznos lehet.