Talajfolyósítás

Talajfolyósítás, angolul liquefaction, geotechnikai jelenség, amely akkor jelentkezik, amikor telített laza szemcsés talaj dinamikus terhelés hatására részben vagy teljesen elveszti átmeneti szilárdságát és folyós, viszkózus állapotba kerül. Leggyakrabban földrengések kapcsán figyelhető meg, de gyors terhelés, illetve víznyomásból eredő hatások is kiválthatják.

Mechanizmus: Dinamikus terhelés alatt a talaj pórusnyomása megnő, az effektív feszültség csökken, és a szemcsék közötti erők veszítik el hatásukat. Ennek következtében a talaj szemcséi rendezetlen módon mozognak, és viselkedése folyós vagy nagyon puha lesz.

Kialakulási feltételek és hatások: Főként laza, telített szemcsés talajok (például homok, laza iszap) és gyors vagy ciklikus terhelés mellett alacsony relatív sűrűség jellemző. Gyenge vízelvezetés és a pórusnyomás lassú lecsapódása növeli a kockázatot. A jelenség süllyedéseket, oldalsó terjedést, felszín alatti torzulásokat, homokfúvókat és súlyos infrastrukturális károkat okozhat.

Értékelés és kivédés: A kockázat felmérése során SPT- és CPT-teszteket alkalmaznak, illetve pórusnyomás arányokat és Newmark-féle megközelítéseket használnak a maradandó elmozdulások becslésére. A megelőzés közé tartozik a talaj sűrítése, vízelvezetés javítása, grouting, vibro-sűrítés és kőoszlopok alkalmazása, illetve előterhelés a föld oszlopos feltöltése előtt.