Szélenergia

Szélenergia a megújuló energiaforrások közé tartozó áramtermelés, amely a szél kinetikus energiájának elektromos árammá alakításával nyer energiát. A leggyakoribb eszköz a szélturbina, amelynek lapátjai a rotoron keresztül a generátort hajtják. A turbinákat gyakran elhelyezik messze a városi terheléstől, hogy a lehető legkisebb legyen a zaj és a vizuális hatás, miközben az energiát a villamos hálózatba továbbítják.

Technológiája alapján léteznek földi (onshore) és tengeri (offshore) szélerőművek. A tengeri telepek kedvezőbb nyerőfeltételeket kínálnak, gyakran nagyobb kapacitással, ám kiépítésük költségesebb és összetettebb. A modern szélturbinák általában három lapátosak; a rotor forgását a yaw-szerkezet irányítja, a generátort pedig hajtás- és kapcsolástechnika működteti. A villamos energia hálózatra kapcsolásához transzformátorokra és hosszú távú összeköttetésekre van szükség. A kapacitás-növekedést parkos telepítés és a hálózat rugalmassága jellemzi.

Előnyök közé tartozik a minimális üzemanyag-felhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás alacsony szintje, a megújuló forrás megbízhatósága és a hosszú távú költségcsökkenés. A szélenergia hozzájárulhat az energiaszuverenitáshoz. Hátrányai között ott vannak az időszakos termelés miatti szükség a tárolási megoldásokra vagy készletkiegyenlítésre, a hálózati integráció költségei, valamint környezeti és társadalmi hatások, például madár- és denevérpopulációkra gyakorolt hatás, zaj és vizuális befolyás.

Magyarországon a szélenergia részesedése az elektromos energia-termelésben viszonylag alacsonyabb, de a potenciál jelentős az Alföldön és a nyugati határ mentén. A fejlesztéshez megfelelő engedélyezési keretekre, finanszírozási lehetőségekre és társadalmi elfogadottságra van szükség. A jövőben a technológiai fejlődés, a tárolási megoldások és a tengeri szélenergia bővítése növelheti a szélenergia szerepét.