Széntartalmúak

Széntartalmúak olyan anyagok vagy vegyületek, amelyek molekuláiban szénatomok találhatók. A szén az egyik elsődleges eleme a kémiai szerkezeteknek, ezért az ilyen anyagok jellemzően hidrogént és más elemeket is tartalmaznak, például oxigént, nitrogént vagy halogéneket. A széntartalmú anyagok nagy része az organikus kémia tárgykörébe tartozik; a kifejezés gyakran az élőlényekkel kapcsolatos vagy előállításukban fontos vegyületekre utal.

A széntartalmú anyagok közé tartoznak a természetben előforduló és iparban előállított vegyületek: szénhidrogének (például metán, benzol), valamint olyan szerves savak, alkoholok, cukrok, fehérjék, lipidek és nukleinsavak, amelyek élő szervezetekben és biokémiai folyamatokban fontos szerepet töltenek be. Emellett ide sorolhatók a polimerek és a szénalapú anyagok, mint a grafit vagy grafén.

A széntartalmúak kategorizálása A és B megközelítése szerint eltérő lehet. Bizonyos karbonátokat, szén-monoxidot és szén-dioxidot egyes taxonóriák szervetlennek osztályozzák, míg mások a szén-tartalom alapján organikus csoportba sorolják. Ennek ellenére a mindennapi és tudományos nyelvben a széndtartalmú kifejezés gyakran lefedi az organikus anyagokat és a szénalapú anyagok széles körét.

Jelentősége kiterjed az élővilágra és az iparra: a biológiában a szénalapú molekulák nélkülözhetetlenek (fehérjék, nukleinsavak, szénhidrátok), az iparban pedig üzemanyagok, oldószerek, műanyagok és különböző szénalapú nanomateriálok, mint a grafén, formálják a technológiát. A terület kutatói az organikus kémia és a szénkémia, módszereik között fontos szerepet játszik a spektroszkópia és a kromatográfia.