Stílusáról

Stílusáról a kifejezés a jellegzetes, megkülönböztető módot írja le, ahogyan egy alkotó vagy rendszer kifejezi magát. A stílus lehet írásmód, vizuális megjelenítés, zenei vagy nyelvi kifejezés, sőt viselkedés- vagy életmódjegy is. A szó etimológiája a francia style és a latin stilus nyomán alakult ki.

Az irodalmi stílus, a vizuális stílus, az építészet és a divat területén jelenik meg; mindegyik a formák, technikák, motívumok összességét írja le. Az irodalmi stílus a mondatszerkezet, a szókincs, a hangnem és a retorikai eszközök összességét jelenti. A vizuális stílus a forma, a szín, a kompozíció és a technika nyelvét értelmezi. Az építészetben a stílus a részletek megfogalmazásában, anyaghasználatban és arkitektúra-jellegben érhető tetten. A divatban a ruházat, textúra és részletek adják a stílust.

A stilisztika a stílus tanulmányozása: mint tudomány, a mintázatok és döntések rendszerezésére törekszik. A történeti megközelítés a korszakokra és kulturális kontextusokra helyezi a hangsúlyt, az egyéni megközelítés pedig a szerző vagy alkotó személyes nyomát vizsgálja.

A történelmi váltások nyomán a stílus változik: reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, modernizmus, posztmodernizmus és a digitális kor mind új nyelvet adnak. Ma a stílus gyakran interdiszciplináris és kontextus- és médiumfüggő.

Összegzés: a stílus az egyén vagy közösség önkifejezésének és környezeti tényezők találkozási pontja, dinamizmus jellemzi.