Rétegvastagsága

Rétegvastagsága a réteg felső és alsó határa közötti távolság geológiai és mérnöki értelemben. A legpontosabb érték a réteg síkjára merőleges vastagság, azaz a true thickness. Ha a réteg dől vagy ferde helyzetben van, a függőleges vagy vetületi vastagság alapján becsült érték eltérhet a síkhoz mért vastagságtól. A modern kor geológiájában gyakran különbséget tesznek a síkjára merőleges és a vertikálisan megközelített vastagság között.

Mérés és meghatározásra szolgáló módszerek sokrétűek. Közvetlen megfigyelésből, kiásott törmelékekből vagy magmintákból, illetve fúrókaga részeként felvett határmeghatározásokból szerezhető be adat. Eddig a klasszikus módszerek mellett a geofizikai technikák is kulcsfontosságúak: szeizmikus reflexiós mérések, elektromos tomográfia, föld alatti radar (GPR) és más adapterek segítségével lehet a rétegzettséget mélyebben meghatározni. A mért vastagságot gyakran méterben adják meg; a tartomány a helyi lemezdöccenés, üledékkraft és a mélyrétegek függvényében széles lehet, a néhány centimétertől több tized méterekig, illetve több tíz- vagy száz méterig terjedhet.

Jelentősége széles körű. A rétegvastagság alapvető paraméter hidrogeológiában, hidraulikai tulajdonságok modellezésében, vízvezetésben és tárolási kapacitásban, ásványi- és földtani kutatásokban, valamint az építőipari tervezésben is. A pontos vastagság fontos a földtani rétegek összetételének, permeabilitásának és földtani fejlődésének megértéséhez.