Rendszermodellezés

Rendszermodellezés a mérnöki és tudományos területeken alkalmazott módszertan, amely a rendszerek szerkezetét, dinamikáját és kölcsönhatásait modellek segítségével írja le. A modellek lehetnek matematikai, szimulációs vagy leíró jellegűek, és céljuk a megértés, a tervezés, a viselkedés előrejelzése és a validáció. A modellezés során a valóságot a feladat igényei szerint részletezik vagy egyszerűsítik, és a rendszer életciklusának különböző fázisaiban frissítik.

A megközelítések közé tartozik a rendszerdinamika differenciálegyenletek alapján való leírása; a diszkrét esemény-szimuláció; az állapotgép-alapú modellezés; és a grafikus és formális megközelítések, például SysML vagy Modelica-alapú megoldások. Használt nyelvek és eszközök például SysML, Modelica, UML, MATLAB/Simulink, OpenModelica és Petri-hálók, valamint tervezés- és analízis‑könyvtárak.

Széleskörű alkalmazási területei közé tartozik az autóipar, a repülőgép‑ és energia rendszerek, a gyártás, a telekommunikáció, a várostervezés és az intelligens hálózatok. Előnyei közé tartozik a korai verifikáció és validáció, a költség- és kockázatcsökkentés, a jobb kommunikáció és az iteratív fejlesztés támogatása. Korlátai között megemlíthetők a modell hitelessége és részletessége közti kompromisszum, a bizonytalanságok kezelése és a szükséges adatok/költségek.