Rendezés

Rendezés a számítástechnika kifejezése, amely egy gyűjtemény elemeinek olyan sorrendbe rendezését jelenti, amelyet egy meghatározott kulcs vagy összehasonlítás alapján határoznak meg. A rendezés célja lehet növekvő vagy csökkenő sorrend, vagy bármilyen előírt reláció. A rendezés gyakran része adatelemzésnek, keresés előkészítésének vagy adatok összehasonításának.

Sok rendezési feladat esetén a rendezés stabil, ami azt jelenti, hogy az egyenlő kulcsú elemek között megőrződik az eredeti sorrend; az instabil változat pedig megváltoztathatja ezt a sorrendet. Az elemek rendezése lehet in-place, memóriahasználat szempontjából korlátozott, vagy nem in-place, amikor extra memóriát használnak.

A rendezési algoritmusokat két fő csoportba soroljuk: összehasonlító rendezések és nem összehasonlító rendezések. Példák összehasonlító rendezésekre: buborékos rendezés, beszúrásos rendezés, kiválasztásos rendezés, gyorsrendezés, összefésülő rendezés és heap rendezés. Nem összehasonlító rendezések közé tartozik például a számlálásos rendezés és a radix rendezés bizonyos feltételek mellett. Az összehasonlító rendezések elméleti alsó korlátja Omega(n log n) elemi összehasonlítás, bár gyakorlati teljesítmény jelentősen függ az adat jellegétől és a memória-hozzáférés körülményeitől.

A rendezés elengedhetetlen eszköz a hatékony kereséshez, a duplikátumok eltávolításához és az adatok időbeli csoportosításához. Alkalmazási területek közé tartozik a számítógépes programozás, adatbázis-kezelés és nagyméretű adathalmazok feldolgozása.