Regionalitás

Regionalitás a földrajz és a társadalomtudományokban olyan koncepció, amely a térbeli egységekhez kapcsolódó identitás, kultúra és mindennapi gyakorlatok összefüggését írja le. A jelenség nem csupán a hivatalos közigazgatási határokat jelöli, hanem a közösségi élettel, a helyhez kötődő értékekkel és a térhasználattal is összefügg. A regionalitás magában foglalja például a nyelvi jelenségeket, szokásokat, identitástudatot, gazdasági mintázatokat és a térhez kötődő emlékezeteket.

A fogalom különbséget tesz az administratív területi egységek és a ténylegesen élt regionális identitás között. Egy terület lehet például hivatalosan több régióra osztott, mégis erős lehet a helyi közösségben a regionalitás érzése, vagy ellenkezőleg: a határokon átívelő regionális kultúra erősebb lehet, mint a hivatalos földrajzi egységek.

A regionalitás rendszerint többdimenziós: kulturális-szimbolikus (nyelvjárások, népszokások, helyi ünnepek), gazdasági-strukturális ( helyi ipar, foglalkoztatási minták, termelési kapcsolatok), politikai-institutionális (helyi önkormányzati együttműködések, regionális identitást alakító kezdeményezések) és kommunikációs (regionális médiumok, hálózatok) dimenziókat foglal magában.

Módszertanilag a regionalitás kutatása történhet területfelmérés, etnográfia, kérdőíves vizsgálatok, toponímiai elemzés és GIS-alapú térképezés segítségével.

Az alkalmazások közé tartozik a regionális fejlesztés és tervezés, örökségvédelmi és turisztikai stratégiák, nyelvi és kulturális identitás megőrzése, valamint a helyi közösségek megerősítése a gazdasági és társadalmi felzárkózás érdekében. A regionalitás folyamatosan formálódó, dinamikus jelenség, amely a globalizáció és a migráció hatására változik.