RNApólýmérasa

Az RNApólíméráz (RNS polimeráz) olyan enzim, amely a DNS templátból RNS-t szintetizál. Fő feladata a transzkripció, vagyis a genetikai információ átírása RNS-be. Az enzim használatakor az NTP-k (ribonukleotid-trifoszfátok) beépülnek az új RNS szálba, miközben Mg2+ vagy Mn2+ kofaktorok segítik a reakciót. Az olvasott DNS-templátotól függően a polimeráz biztosítja a lánc hosszát és a szintézis folytonosságát.

Baktériumokban a RNApólíméráz core enzimje α2ββ'ω alegységekből áll, és a sigma tényező adja hozzá a promóter-felismerést. A holoenzim a core-hoz kapcsolódó sigma tényezővel működik, amely a DNS promótereinek felismerését teszi lehetővé. A baktérium-promóterek gyakran a -35 és -10 régiókban találhatók.

Eukariótákban három különálló RNS-polimeráz létezik: RNS polimeráz I, II és III, amelyek a sejtmagban különböző típusú RNS-eket szintetizálnak (például rRNA, mRNA és tRNA). A kezdőlépésekhez általános transzkripciós tényezők és promóterelemek szükségesek; az elsődleges promóterek közé tartozik például a TATA doboz. Az iniciációt követő hosszabbítás során a lánc növekszik az NTP-k beépítésével, míg a termináció során a szintézis befejeződik.

Az RNAPok magas processzivitásúak és meglehetősen alacsonyabb pontosságúak a DNS-polimerázokhoz képest; a hibaarány jellemzően körülbelül 10^-4–10^-5 per nukleotid. Klinikai szempontból fontosak az inhibitoraik: például a rifampicin baktériumok RNAP-ját inhibálja inicializáció közben, az α-amanitin az eukarióta RNAP II aktivitását gátolja, míg az actinomycin D a DNS-hez kötődve akadályozza az átírást.