Oxigéngyökök

Oxigéngyökök, vagy ROS (reactive oxygen species), a reaktív oxigénfajták csoportja, amelyeket szabad gyökök és oxidáló kémiai formák képviselnek. A legismertebb példák közé tartozik a szuperoxid-gyök (O2•−), a hidroxil-gyök (•OH), a hidrogén-peroxid (H2O2) és a singlet oxid (1O2). Néhány ROS, mint a H2O2, nem szabadgyök, mégis oxidatív tulajdonságokkal rendelkezik; a ROS kölcsönhatásai széleskörűek és kontextustól függenek.

Forrásaik főként a sejtekben találhatók: a mitokondriális elektrontranszportlánc működése közben keletkezhetnek, de szerepük van NADPH-oxidázok, peroxiszomák és fényhatás közben a növények fotoszintézisében is. A ROS kis mennyiségben fontosak lehetnek a sejtszintű jelátvitelben és a gyulladásos válaszokban, például a hormonális és stresszválaszok szabályozásában.

Magas ROS-szint oxidatív stresszt okoz, amely károsíthatja lipideket, fehérjéket és DNS-t, és hozzájárulhat öregedéshez, gyulladásos állapotokhoz, neurodegeneratív betegségekhez, szív- és érrendszeri kórképekhez vagy karcinogenezishoz. A szervezet védekezése antioxidáns rendszerek révén történik: enzimek, például szuperoxid-dizmutáz (SOD), kataláz és glutation-peroxidáz, valamint nem enzimes antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, glutation és flavonoidok. Megértésük kulcsa a biológiának, az orvostudománynak és a terápiás kutatásoknak, mivel a ROS szerepe kettősséges: szükséges jelátviteli jelenségekhez, ugyanakkor túlzott szintje károsodáshoz vezet.