Olvadásnak

Olvadásnak a fizikai folyamatot értjük, amely során egy anyag, általában szilárd állapotból, folyadékká vagy gázká alakul át, általában hőmérséklet-emelkedés hatására. Ez a folyamat alapvető szerepet játszik a természetben és a technológiai alkalmazásokban egyaránt. A legismertebb példája a jég olvadásának a vízbe, vagy a fém olvadása a hőkezelés során.

Az olvadás pontos hőmérséklete, az úgynevezett olvadáspont, az anyag specifikus tulajdonsága. Például a víz olvadáspontja 0 Celsius-fok, míg a rézé 1085 Celsius-fok. Az olvadáspontot több tényező is befolyásolhatja, például a nyomás vagy az anyagban lévő keverékek jelenléte. Például a jég olvadáspontja csökken, ha a vízben oldott anyagok, például só vagy cukor jelen vannak.

Az olvadás során az anyag belső szerkezete is változik. Szilárd anyagokban az atommolekulák rendeltetésben állnak, míg a folyadékban szabadabban mozoghatnak. Ez a szerkezeti átalakulás magyarázza az anyag állapotváltozásának kísérletileg megfigyelhető tulajdonságait, például a fázisátmenet során fellépő hőmérséklet-állandóságot.

A természetben az olvadás fontos szerepet játszik az ökológiai ciklusokban. Például a jég olvása a tavaszi áradásokhoz vezethet, amelyek a talaj vizellátását biztosítják. A technológiai alkalmazásokban az olvadás a fémfeldolgozásban, a hőszivattyúk működésében és más folyamatokban alapvető. Az olvadás ellenkező folyamatát, azaz a folyadék szilárd állapotba való átmenetét szilárdulásnak vagy fagyásnak nevezzük.