Megkötés

Megkötés a magyar nyelvben olyan eseményt vagy állapotot jelöl, amely során valami kötődő vagy kötelező kapcsolat létrejön. A szó gyökere a kötésre, kötődésre utal, a meg- képző pedig a befejezettség vagy megvalósulás jelentését árnyalja. Széles körben használatos különböző területeken, a kontextus szerint pedig lehet fizikai, jogi, kémiai vagy társadalmi- gazdasági értelemben értelmezett.

Jogi és szerződéses értelemben a megkötés a felek között létrejött kötelező érvényű jogi köteléket jelenti. Gyakorlati kifejezés, hogy egy szerződés vagy megállapodás megköttetett, tehát a felek vállalatai jogilag kötelezőek. Előfordulhat, hogy a megkötés feltételekhez vagy határidőkhöz kötött, és a szerződés aláírásával, valamint a jogi nyilatkozatok megtételével valósul meg.

Kémiai és biológiai kontextusban a megkötés a molekulák vagy részecskék közötti kölcsönhatások kialakulását írja le. Ilyenkor gyakran beszélünk kötődésekről vagy megkötésekről, amelyek például ligandum és receptor vagy fém-központ körüli koordinációs kötések formájában jelenhetnek meg. A megkötés energetikai és szerkezeti következményekkel járhat, és fontos a reakciómechanizmusok megértésében.

Más felhasználási területeken, például a nemzetközi kapcsolatokban vagy gazdaságpolitikában a megkötés kifejezés lehet kötelezettségvállalás vagy korlátozás megvalósításának megjelölése, például kötelező helyzetbe hozó egyezmények esetében.

Lásd még: szerződés, kötelezettség, kötés, megállapodás, egyezmény.