Levélkialakulás

Levélkialakulás a növényekben a hajtáscsúcs perifériáján keletkező levélprimordiákból indul, amelyek a szár merisztimájából nőnek ki. A primordiumokból fokozatosan fejlődik ki a lamina és a levél élrészéhez tartozó struktúra, miközben kialakul az adaxial (felső) és az abaxial (alsó) oldal identitása. Ezt a polaritást összetett genetikai hálózat szabályozza: az adaxial oldalt a HD-ZIPIII család tagjai (PHB, PHV, REV) erősítik, az abaxial oldalt pedig a KANADI gének és a miR165/166 gradientje alakítja. Az auxin eloszlása és a poláris szállításért felelős PIN1 rendszer létfontosságú a levélkezdemény helyének meghatározásához, valamint a vénafejlődés irányításához. A margó képződését a CUC1/2 és kapcsolódó tényezők irányítják, amely a levél alakjának és külső megjelenésének diverzitását eredményezi. A levélkialakulás komplex módon összekapcsolódik a hormonális és környezeti tényezőkkel: az auxin mellett a citokininek, a gibberellinek és a brassinosteroidok szerepe kiemelkedő, és a fény, a hőmérséklet, a víz- és tápanyag-ellátottság is formálja a végső méretet és formát. A folyamat evolúciós szinten adja a levélfajták sokféleségének alapját, amely a fajspecifikus környezeti válaszokkal és genetikai adottságokkal együtt alakul ki.