Közjószágok

Közjószágok olyan javak vagy szolgáltatások, amelyeket a társadalom tagjai egyszerre élvezhetnek, és amelyeket nehéz vagy gazdaságilag megoldhatatlan kizárni a fogyasztásból. A két alapvető jellemző a nem kizárhatóság és a nem riválizálhatóság: egy személy fogyasztása nem korlátozza mások hozzáférését, és senkit sem lehet könnyen kizárni a használatból. Emiatt a közjószágok gyakran igényelnek állami vagy közösségi finanszírozást.

Példák közjószágokra: honvédelmi védelem és nemzetbiztonság; közterületi világítás; bizonyos nyilvános információk és tudás, amely mindenki számára hozzáférhető. Sok közjószág azonban impure közjószágnak minősül: bizonyos mértékig kizárhatók vagy rivalizálóak lehetnek, például forgalom vagy közlekedési infrastruktúra kapacitása, illetve a levegő minősége, amelyek hatással lehetnek a rendelkezésre álló mennyiségre.

A közgazdaságtan szerint a piacok gyakran alul szolgálják a közjószágokat, mert a fogyasztók könnyen visszaélhetnek a „ingyenes teher” problémájával (free rider). Ennek következtében általában szükség van állami beavatkozásra vagy kollektív finanszírozásra adókkal, költségvetési forrásokkal, illetve szabályozásokkal.

Különbségek: tiszta közjószágok (teljesen nem kizárhatók és nem riválizálhatók), impure közjószágok (rivalizáló vagy exkludálható elemeket tartalmaznak), klubjavak (exkluzív hozzáférésűek) és közös erőforrások (nem kizárhatók, de riválizálóak). Összességében a közjószágok célja a társadalmi jólét növelése olyan javak esetében, amelyeket mindenkinek érdemes biztosítani.