Körmozgásnál

Körmozgásnál egy test körpályán halad, amelynek középpontja állandó. A pálya sugara r, és a sebesség érintő irányban van. Ha a sebesség nagysága állandó, egyenletes körmozgásról beszélünk; ellenkező esetben nem egyenletes körmozgásról van szó. Az egyenletes körmozgás során a gyorsulás iránya a kör középpontja felé mutat.

A körmozgás centripetális erővel és centripetális gyorsulással jár. Az erő iránya mindig a középpont felé mutat. A centripetális gyorsulás a_c = v^2 / r = ω^2 r, és ehhez társul a centripetális erő F_c = m a_c. Ezek az összefüggések mind inertialis (nem forgó) keretben érvényesek.

A szöggel kapcsolatos mennyiségek között szerepel ω = dθ/dt, a sebesség v = ω r, a körmozgás időbeli periódusa T = 2π/ω és frekvenciája f = 1/T. Uniform körmozgás esetén ω és v állandóak, így a mozgásperiodusait könnyen meghatározhatjuk.

Nem egyenletes körmozgásnál tangenciális gyorsulás is jelen van, a_t = dv/dt = α r, ahol α = dω/dt az angular gyorsulás. Az össz gyorsulás nagysága a = sqrt(a_c^2 + a_t^2). Forgó referenciarendszerekben a centripetális erő mellett szimulálható centrifugal erő is előfordulhat.

Gyakorlati példák között szerepel bolygók Nap körüli mozgása, illetve bármilyen tárgy köríves pályán történő mozgása, például forgó berendezésekben vagy járművek kanyarodásakor.