Kénvegyületek

Kénvegyületek néven a kén elemet tartalmazó kémiai vegyületeket említjük. Ezek a vegyületek rendkívül változatosak, és széles körben elterjedtek a természetben, valamint ipari és biológiai szempontból is jelentősek. A kén elektronkonfigurációja lehetővé teszi, hogy többféle oxidációs állapotban létezzen, ami a kénvegyületek sokféleségét eredményezi.

A legismertebb kénvegyületek közé tartozik a hidrogén-szulfid (H₂S), amely egy jellegzetes rothadó tojásszagú, mérgező gáz. Szintén gyakori a kén-dioxid (SO₂), amely a vulkáni tevékenység és a fosszilis tüzelőanyagok égetése során keletkezik, és savas eső egyik fő okozója. A kén-trioxid (SO₃) a kén-dioxid oxidációjával keletkezik, és a kénsav (H₂SO₄) előállításának kulcsfontosságú intermediere. A kénsav az egyik legfontosabb ipari vegyület, amelyet műtrágyák, festékek és számos más termék gyártásához használnak.

Szerves kénvegyületek is léteznek, mint például a tiolok (merkapánok), amelyeknek jellegzetes, erős szaguk van, és fontos szerepet játszanak az aminosavakban (cisztein, metionin) és a fehérjék szerkezetében. A szulfidok és szulfátok szervetlen és szerves kémiai rendszerekben egyaránt előfordulnak. A kénvegyületek jelenléte elengedhetetlen az élet számára, részt vesznek számos biokémiai folyamatban, beleértve a DNS-javítást és az antioxidáns védelmet.